Biodinamikus bortermelés: így készül a biobor
A biodinamikus bortermelés a szőlőművelés és biobor készítésének egyik különleges, holisztikus megközelítése, amely a biodinamikus gazdálkodás elvein alapul.
Élménybeszámolónak is tekinthető cikkemben bemutatom, hogy ezt Ausztriában hogyan csinálják.
Biodinamikus bortermelés Monschein módra
Az ausztriai Kelet-Stájerország festői vidéke a Vulkanland („vulkáni vidék“). A vulkanikus eredetű dombok lankáin ma szőlőültetvények sorakoznak. A környéken számos családi borászat működik, kétségtelenül az egyik legizgalmasabb a Monschein Bio Borbirtok (Bio Weinhof Moschein), amelyet Alexandra Monschein borász visz férjével, Klaus Leberrel. A kétgyerekes család biodinamikus gazdálkodást folytat hét hektáron hét ültetvényen.
Míg a környéken alapvetően a hagyományos borászatok a jellemzőek, a Monschein teljesen áttért a biodinamikus szemléletmódra. A birtokra úgy tekintenek mint egy eleven, folyton változó, élő szervezetre, ahol a természet ritmusa diktálja a napi munkát.
Szerencsémre pont szüret idején jártom ott.
Alexandra és Klaus óráról órára figyelték, hogyan fejlődnek a szemek, mit hoz az eleredő eső, a völgyre leereszkeő pára, hogy a legjobb pillanatot kapják el, amikor egy-egy dűlőben megindulhat a szüret.
A biodinamikus gazdálkodás abszolút körültekintést igényel: a szőlőt hagyni kell, hogy kihozza magából, ami benne van, a lehető legkevesebb beavatkozással, a folyamatok állandó követésével.
Milyen biodinamikus borokat készítenek?
A birtokon chardonnay, pinot gris (szürkebarát), merlot és kék zweigelt mellett a gombabetegségeknek jobban ellenálló, így kevesebb beavatkozást igénylő fajtákat termelnek.
Mitől biobor a biodinamikus bor?
Monscheinéknál a talaj egészségétől a palackozásig minden lépés a természet tiszteletéről szól. Az itt készülő bioborok annak a párbeszédnek a lenyomatai, amely a vegetáció során az ember, a szőlő és a táj között zajlik, ahogy az időjárás és a környezet is változik.
Vegyszermentes biobor
A biodinamikus gazdálkodás elveinek megfelelően Monscheinék természetesen teljes mértékben elutasítják a szintetikus vegyszerek, gyomirtók, adalékanyagok használatát, viszont maximálisan támaszkodnak a körfogásos gazdálkodás nyújtotta szerves trágyákra és komposztokra.
Ezek bomlását különböző gyógynövényekkel (macskagyökér, cickafark, csalán, kamilla stb.) szabályozzák, így gyorsítva vagy lassítva a szőlőnek a növekedését. Alexandráék permetezéshez és talajvédelemhez is növényi preparátumokat és kivonatokat használnak.
Természetesen a szüret is teljesen kézzel történik, csak a teljesen egészséges szemekből lesz bor. Kizárólag természetes élesztővel történik az erjesztés, több éven át, fahordókban és rozsdamentes acéltartályokban. A szőlőből nem csak bor készül, hanem szűretlen szőlőlé, vermut, és egy ősi francia pezsgőfajta, a palackban egylépcsős erjesztéssel készülő péttillant naturel (pet-nat) is.
Alexandráék több mint 15 éve vásárolták meg a Dreikanthof nevű parasztgazdaságot, amit eleinte a környékbeliekhez hasonló egyszerű Buschenschankként, vagyis falusi vendégfogadóként működtettek, és fokozatosan álltak át biológiai gazdálkodásra. Mindez együtt járt az életszemléletük változásával is: a fenntarthatóságra, minőségre törekvésükkel, a jelenidő természetközeli megélésével. És ma már nem is tudják elképzelni, hogy másként is szabad szőlőt termeszteni, és bort készíteni, mint ezen a módon. A borászat 2014-ban lett bio-, 2020 óta pedig Demeter-minősítésű.
A birtok különlegessége azonban nemcsak a borban rejlik. A nyári hónapokban több tízezer apró vendég jelenik meg a birtokon: Alexandráék francia mintára szőlőcsigát is tenyészetenek. Ezeket nem silós takarmánnyal, hanem vadvirágokkal, spenóttal és csalánnal etetik, majd ősszel, kíméletesen feldolgozva kerülnek a tányérra. Nekem ez a kétnapos látogatás elég volt ahhoz, hogy örökre megtörje bennem az ehető csigákkal szembeni masszívnak tűnő ellenállásomat. A vajjal, fokhagymával, zöldfűszerrel készülő escargot sokkal jobb volt, mint amit remélni mertem.
A Monschein-féle gasztronómia nem ér véget a csigáknál. A birtok szinte minden adományából készül valami finomság. Kiemelném a kerti gyümölcsökből készült biolekvárokat, a zöldégekből, de még vadnövényekből is (pl. kutyatej) alkotott szendvicskrémeket, vendégváró kenceficéket.
Monschein-birtok és a vendéglátás
A gazdaság egyébként tökéletesen alkalmas egyéni, családi vagy csoportos elvonulásokra, lelki-szellemi feltöltődésre. Négy kétágyas szobát számoltam, tehát tumultus biztosan nem lesz. A szobák teraszai is a természetre néznek.
A vendégek egy kis piknikkosárral (kenyérrel, borral) kimehetnek piknikezni egy erdei tisztás szélén álló kisház mellé, megpihenhetnek a halastó partján, ahol egyébként a család karácsonyi pontya is nevelődik. Alexandráékkal be lehet kapcsolódni a zöldmunkákba is. Nemcsak a biogazdálkodás mindennapjaiba engednek betekintést, hanem megmutatják a hozzá kapcsolódó holisztikus világlátásuk lényegét is.
Turisztikai látványosságok a borászat mellett
A környék szépségei eleve megállásra késztetnek. A környező hegyi és erdei utakon nagyokat lehet túrázni, 50 km-en belül öt-hat természetes forrásra épülő termálfürdőt is találni. Tehát, aki wellnessre vágyik, az itt jó helyen jár.
Straden is nagyon cuki falu a templomtornyaival, de aki szeretne egy igazi XVI. századi határvárat látni, menjen el a negyedóra autóútnyira lévő Kapfensteinba: az ottani egykori erőd ma szállodaként működik étteremmel és gyönyörű kilátással a környékre.
A Monschein-birtok nem csupán gazdaság, hanem egy modell is, amely megmutatja, hogyan találhatja meg valaki önmaga és a természet egyensúlyát a szőlőművelésen és a borászaton keresztül.
Ezuton is köszönöm a Monschein-család vendéglátását, nagyon kedvesek és nyitottak voltak, sok órán keresztül beszélgettünk a bioborászat jellegzetességeiről.
Ha esetleg érdekel eddig hova utaztam, akkor kattints a weboldalam utazás kategóriájára.
