Jégtakaró olvadása, jegesmedve kihalása, metán felszabadulása csak pár fogalom, amit egyre gyorsuló ütemben a klímaváltozás okoz  az északi sarkon.

Hivatalos adatok szerint évente 280 gigatonna jég olvad el csak Grönlandon, ami 2019-ben jóval több lehet a vártnál.

A grönlandi jég olvadása 2018 szeptember 1-től 2019 július 14-ig. / Fotó: Polar Portal
A grönlandi jég olvadása 2018 szeptember 1-től 2019 július 14-ig. / Fotó: Polar Portal

Több híradásban hallhattunk róla, hogy napról napra rekordokat dönt meg a Föld északi félgömbén tapasztalható felmelegedés okozta jégtakaró olvadása. Míg június elején arról számolt be a nemzetközi sajtó, hogy egyetlen nap alatt 2 milliárd tonna jég olvadt el, addig egy hónappal később ugyanez a napi érték 10 milliárd tonna jeget jelentett.

A jégtakaró olvadása okozta helyzet egyre aggasztóbb állítják a kutatók.

Elképesztő értékek ezek, de már az év elején olyan kutatási eredmények kerültek napvilágra, hogy a grönlandi jégtakaró olvadása megállíthatatlan.

A bolygó legészakibb régiója kétszer akkora sebességgel melegszik, mint a többi területe, ennek következtében az idei június a valaha mért legmelegebb volt. Kutatók szerint elkerülhetetlen, hogy az északi-sarkvidéki hőmérséklet erőteljesen megemelkedjen, ami nagy valószínűséggel fordulóponthoz vezethet. A fordulópont azt jelenti, hogy a jégtakarók olvadása visszafordíthatatlanná válik, tehát az iparosodás előtti klímára való visszatérés sem stabilizálná már a jégtakarót. – írja az MTI

Emléktábla egy eltűnt gleccsernek

Elképesztő nem? De sajnos megtörtént méghozzá 2019 július 22-én, amikor bejelentették, hogy emléktáblát emelnek az első eltűnt gleccsernek Izlandon. A globális felmelegedés miatt a szigetországban elsőként eltűnt gleccser augusztus elején kapta meg az emléktábláját.

Gleccser emléktábla. / Fotó: Rice University
Gleccser emléktábla. / Fotó: Rice University

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt.

Valaha így nézett ki az Okjökull gleccser. / Fotó: Rice University
Valaha így nézett ki az Okjökull gleccser. / Fotó: Rice University

Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.

Jegesmedve kihalása

Szinte már mindenki hallott róla, mindenki sajnálja, de senki se tud ellene tenni. A jegesmedve vált az évek alatt a klímaváltozás okozta jégtakaró olvadásának jelképévé, áldozatává világszerte.

Egy éhező jegesmedve az olvadó jégtáblán. A jégtakaró olvadása életterük csökkenésével jár. / Fotó: wikipedia
Egy éhező jegesmedve az olvadó jégtáblán. A jégtakaró olvadása életterük csökkenésével jár. / Fotó: wikipedia

Az ő életterük az északi sarki jégmezők, amelyek nagysága napról napra egyre kevesebb és így a jegesmedvék száma is folyamatosan csökken. Egyes számítások szerint ötven éven belül eltűnhet a jegesmedvék kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarki jégtakaró vékonyodása következtében.

Metán felszabadulása

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre.

Guillaume Lamarche-Gagnon metánérzékelőt telepít egy grönlandi gleccser olvadási helyszínén. / Fotó: Bulinova/Instagram: maru.bulin
Guillaume Lamarche-Gagnon metánérzékelőt telepít egy grönlandi gleccser olvadási helyszínén. / Fotó: Bulinova/Instagram: maru.bulin

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az olvadékvíz metántartalmából a kutatók arra következtettek, hogy az olvadás során folyamatos a metán felszabadulás.

Jégtakaró olvadása megállíthatatlan, de ez egy természetes folyamat, viszont a gyorsasága már az emberi tevékenység számlájára írható.

A felgyorsult klímaváltozás hatásait napról napra a bőrünkön érezzük, de a kutatok már évtizedek óta riogatnak minket mindezzel. Eddig sokan nem foglalkoztak vele, de ahogy egyre többen érzik veszélyben a jövőjüket egyre többen fognak. Bízom benne, hogy nem lesz túl késő.

Korábbi cikkeim környezetvédelmi témákban ide kattintva elérhetőek.

Tetszett a cikk? Akkor nézd meg a Szebenyi Péter Patreon oldalamat.