Csúszik a járda? Íme 5 környezetbarát megoldás, amit nem sózhatsz el. Egy korábbi kormányrendelet kifejezetten tiltja a só használatát, büntetés is járhat érte.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet előírja, hogy belterületi közterületen a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a növények egészségét nem veszélyezteti.

A só károsítja, sőt, hamar kipusztítja a növényeket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Szebenyi Péter (@szebenyipeter) által megosztott bejegyzés,

A só elviekben alkalmas lenne a fagymentesítésre, hiszen a hó és a só keverékéből létrejövő oldat fagyáspontja “csak” -15 Celsius fok, tehát eddig a hőmérsékletig eredményes a sós kezelés, ami viszont kifejezetten káros a környezetre:

Só kiszórva káros, mert:

  • só, mint a Nátrium – kloridból kilépő kloridion a talajba jutva a nővények gyökéren keresztül felszívódik, majd lelassítja azok növekedését, illetve pusztulásokat is okozhatja.ó;
  • a konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot és ezáltal korrodálást okoz a gépkocsikon, a hidak, felüljárók fémtartó elemeinél is;
  • tönkre teszi a cipőnket;
  • sőt, a kutyák, macskák mancsának is árt.

Só lakossági alternatívái a járdák csúszásmentesítésére 

  1. Faforgács:
    teljesen veszélytelen azaz egyáltalán nincsenek mellékhatásai a környezetre.
  2. Homok:
    hasonlóan jól működik a homok kiszórása, ami viszont nem éri el a sózás hatásfokát.
  3. Zeo-Kal:
    kloridmentes, alacsony nitrogéntartalmú jégmentesítő, melynek bomlástermékei a mészkő (korróziógátló), a nitrogén (növényi tápanyag) és a zeolit (talajjavító). -15 Celsius fokig alkalmazható. Magyar fejlesztésű.
  4. Hamu:
    ha fatüzelésű kályha, kandalló van a háznál, ott annak a hamuját is bátran lehet szórni a járdára. Érdemes kiszórás előtt meggyőződni a hamu tisztaságáról, hogy nem maradt benne szög vagy bármi éles, darabos hulladék.
  5. Vinasz:
    egy a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Rossz szaga miatt a külterületek használják. Előnye, hogy olvadáskor a földbe szivárogva műtrágyaként működik. Hátránya, hogy a világos cipőt megfogja a barnás színe és -10 Celsius fokig megbízható.

További vegyszeres megoldások, amik jobbak a sónál:

  1. Útkáli:
    megoldás lehet az útkáli is, ami olyan keverék, amely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a csupasz sónál mindenképp jobb választás.
  2. Kalcium-klorid:
    alkalmas megelőző kezelésre, valamint utókezelésre is. Oldott állapotban kevésbé ártalmas a környezetre, és hatékonyabb, mint a só. Használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott.
  3. Magnézium-klorid:
    környezetbarátabb, mint a nátrium-klorid.
  4. Karbamid:
    nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog.
  5. Kalcinol:
    műtrágya alapú folyékony jégmentesítő készítmény.
  6. Műtrágyát, vagy pétisót:
    is használnak sok helyütt, főleg, ha nagyobb, vagy értékesebb zöldfelületről van szó. Nem káros a növényzetre kis mennyiségben.
  7. Transheat szóróanyag:
    A magyar fejlesztésű  szóróanyag, amely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és azzal szemben egészen -28 Celsius fokig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé, vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.

Korábbi környezetvédelemmel kapcsolatos írásaim ide kattintva elérhetőek.

Egy a lényeg, ha csúszik a járda semmiképpen se sózzunk. Személy szerint a hólapátot preferálom, hiszen egy kis mozgás sose árt, ugye?

Forrás: hogyankell.hu

Tetszett a cikk? Akkor nézd meg a Szebenyi Péter Patreon oldalamat.