Csúszik a járda? – Íme 5 környezetbarát megoldás!
Csúszik a járda? Íme 5 környezetbarát megoldás, amit nem sózhatsz el. Egy korábbi kormányrendelet kifejezetten tiltja a só használatát, büntetés is járhat érte.
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet előírja, hogy belterületi közterületen a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a növények egészségét nem veszélyezteti.
A só károsítja, sőt, hamar kipusztítja a növényeket.
A só elviekben alkalmas lenne a fagymentesítésre, hiszen a hó és a só keverékéből létrejövő oldat fagyáspontja „csak” -15 Celsius fok, tehát eddig a hőmérsékletig eredményes a sós kezelés, ami viszont kifejezetten káros a környezetre.
Só kiszórva káros, mert:
- só, mint a Nátrium – kloridból kilépő kloridion a talajba jutva a nővények gyökéren keresztül felszívódik, majd lelassítja azok növekedését, illetve pusztulásokat is okozhatja;
- a konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot és ezáltal korrodálást okoz a gépkocsikon, a hidak, felüljárók fémtartó elemeinél is;
- tönkre teszi a cipőnket;
- sőt, a kutyák, macskák mancsának is árt.
Só lakossági alternatívái a járdák csúszásmentesítésére
- Faforgács:
teljesen veszélytelen azaz egyáltalán nincsenek mellékhatásai a környezetre. - Homok:
hasonlóan jól működik a homok kiszórása, ami viszont nem éri el a sózás hatásfokát. - Zeo-Kal:
kloridmentes, alacsony nitrogéntartalmú jégmentesítő, melynek bomlástermékei a mészkő (korróziógátló), a nitrogén (növényi tápanyag) és a zeolit (talajjavító). -15 Celsius fokig alkalmazható. Magyar fejlesztésű. - Hamu:
ha fatüzelésű kályha, kandalló van a háznál, ott annak a hamuját is bátran lehet szórni a járdára. Érdemes kiszórás előtt meggyőződni a hamu tisztaságáról, hogy nem maradt benne szög vagy bármi éles, darabos hulladék. - Vinasz:
egy a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Rossz szaga miatt a külterületek használják. Előnye, hogy olvadáskor a földbe szivárogva műtrágyaként működik. Hátránya, hogy a világos cipőt megfogja a barnás színe és -10 Celsius fokig megbízható.
További vegyszeres megoldások, ha csúszik a járda:
- Útkáli:
megoldás lehet az útkáli is, ami olyan keverék, amely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a csupasz sónál mindenképp jobb választás. - Kalcium-klorid:
alkalmas megelőző kezelésre, valamint utókezelésre is. Oldott állapotban kevésbé ártalmas a környezetre, és hatékonyabb, mint a só. Használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott. - Magnézium-klorid:
környezetbarátabb, mint a nátrium-klorid. - Karbamid:
nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog. - Kalcinol:
műtrágya alapú folyékony jégmentesítő készítmény. - Műtrágyát, vagy pétisót:
is használnak sok helyütt, főleg, ha nagyobb, vagy értékesebb zöldfelületről van szó. Nem káros a növényzetre kis mennyiségben. - Transheat szóróanyag:
A magyar fejlesztésű szóróanyag, amely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és azzal szemben egészen -28 Celsius fokig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé, vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.
Ha csúszik a járda semmiképpen se sózzunk.
Személy szerint a hólapátot preferálom, hiszen egy kis mozgás sose árt, ugye?
Korábbi környezetvédelemmel kapcsolatos írásaim a Zöld blog hasábjairól elérhetőek.
Forrás: hogyankell.hu