A méhlegelő a beporzó rovarok igazi édenkertje, a méhészek szüretelő területe és egyben az ökológiai sokszínűség mentsvára.

De mielőtt rátérnék a témára tegyünk egy apró kitekintést arra, hogy miért kell védeni a méheket, miért kell nekik megfelelő – egészséges – környezetet teremteni? A médiában sok mindent lehet hallani, nem utolsósorban a tudományos körökből is. Egy legenda szerint Albert Einstein azt mondta:

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.

Ez igaz vagy sem, törekedjünk arra, hogy ne valósuljon meg. Én az évek során több posztban, edukációs kampányban, illetve népszerű videómegosztó (TikTok, Youtube) portálokon hívtam fel a méhek védelmére a figyelmet.

De ennek ellenére például Kínában a növényeket már kézi és gépi erővel porozzak be. Ez annak köszönhető, hogy Kínában a különböző káros mezőgazdasági vegyszerek és a szennyezett levegő hatására a rovarvilág drámai módon megcsappant, kipusztult. Többek között ezért szoktak összefogni a méhészek és a természetkedvelő emberek az Európai Unióban is a káros vegyszerek betiltáséért.

Mi a méhlegelő?

Többféleképpen is lehetne nevezni a méhlegelő fogalmát, de a méhész szakirodalom szerint méhek segítségével méztermelésre való földterületet jelent. Ez nem összekeverendő a parlagon hagyott allergén gyomokat tartalmazó (például parlagfű) gazmezőkkel. Előbbiből kifolyólag fontos, hogy a méhlegelő segíti a méhek fennmaradását.

kerti-mehlegelo
Egy városias környezetben kialakított kerti méhlegelő.

A méhlegelő másik nagy előnye, hogy nemcsak a méheknek és más beporzó rovaroknak ad táplálékot, hanem egyéb rovaroknak, más gerinces állatnak búvóhelyet, de elsősoron lakhelyet is. Ezeken a helyeken, zöld szigetekben tudnak szaporodni és az ökológiai sokszínűséget kiteljesíteni.

A saját általam létrehozott méhlegelőben a korábbi évekhez képest elszaporodtak az imádkozó sáskák, a tücskök és egyéb más hasznos bogarak, rovarok. Olyanok is, amiket soha az életben nem láttam.

Természetesen olyan élőlényeg is megjelennek, amik látványban is sokat dobnak egy romantikus kert kialakításához, például a sokszínű pillangók.

Méhlegelő fajtái

A szakirodalom többféle, a köznyelv jóval kevesebb méhlegelő fajtát ismer, amiket érdemes megkülönböztetni a félreértések elkerülése véget. Három fajtája van:

  • természetes,
  • gazdasági és
  • mesterséges.

A természetes méhlegelő az erdőben, mezőkön, réteken és mocsaraknál találjuk, amik szinte minden esetben természetes úton jöttek létre.

A gazdasági méhlegelőnek azt nevezzük, melyek az ember által alkotott mezőgazdasági termelés alkalmával jön létre. Ilyen helyszíneken főként a lucerna, a repce található meg.

Méhlegelő a beporzó rovarok édenkertje 1
Háttérben egy mezőgazdasági repcemező látható, ahol csodálatosan sárga a repce.

A mesterséges verzió meg nem más, mint a méhek táplálására létrehozott legelő. Ezeket megfelelő magkeverékek segítségével hozzák létre.

Mi kell hozzá? – Méhlegelő magkeverék

Ha egy igazi színes és folyton élő méhek által látogatott legelő létrehozásában gondolkodunk, akkor az első és legfontosabb, hogy megfelelő méhlegelő magkeveréket válasszunk, amivel megteremtjük az adott terület növényvilágát. Ezek a keverékek nemcsak egy rövid időintervallumra, hanem akár egész évre megteremthetik a virágzó növények édenkertjét.

Méhlegelő a beporzó rovarok édenkertje 2
Hatalmas tihanyi levendula bokor telis-tele beporzókkal.

Ha nyáron a Balatonnál jársz, akkor mindenképpen látogass el a tihanyi levendulás méhek által látogatott legelőire, kihagyhatatlan élmény.

Évelő méhlegelő

Szerintem a legjobb választás, hiszen az évelő növények évről évre újra kihajtanak és biztos táplálékforrást jelentenek a méhek számára. Mindamellett, hogy csodálatos látvány szolgáltatnak virágkedvelő kerttulajdonosoknak.

Az ilyen speciális legelők hosszú távú táplálékforrás a méhek számára!

Évelő növények fajtái

  • körömvirág,
  • levendula,
  • kamilla,
  • cickafark,
  • kasvirág,
  • tulipánok,
  • körömvirág
  • vérehulló fecskefű
  • vagy éppen az árvacsalán.

Virágporos méhlegelő

Többféleképpen is lehet nevezni a méhlegelőket. Egyik ilyen módja a közbeszédben a virágporos méhlegelő, mely lényege megegyezik a cikk főszereplőjének a fogalmával. Viszont ha mélyebbre ásunk a fogalom megismerésében, akkor elmondható, hogy itt kimondottan nagy virágú vagy nagy mennyiségben egy helyen megtalálható növénykolóniáról beszélhetünk.

napraforgo mehlegelo
Napraforgó is kiváló nektárforrás a méhek számára.

Ilyen például egyes fűfélék, a repce, a lucerna vagy éppen a napraforgó, amiket nemcsak mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek termeszthetnek, hanem háztáji termesztésére is van lehetőség.

Veszélyesek az allergiásokra a méhlegelők?

Van egy rossz hírem, részben igen, de részben nem. Sajnos én is allergiás vagyok, amivel kapcsolatban évről évre időszakosan folyik az orrom, könnyezik a szemem. Ennek ellenére éves átlagban elmondhatom, hogy viszonylag könnyen és gyorsan hozzá lehet szokni, edzeni tudjuk magunkat és az allergia tünetei csökkenthetnek.

Fontos, hogy a meghagyott zöld felületeken ne hagyjuk, hogy a parlagfű és hasonló allergén növények ütse fel a fejét.

Emiatt érdemes odafigyelnünk, olykor körtúrákat járni a területen és kiszedni az oda nem illő főként allergén növényeket.

Le szabad vágni a méhlegelőket?

Igen, erre többféle módszer is létezik. Az egyik, hogy nyár végén, ősz elején az elvirágzott növényekkel teli legelőt lenyírjuk. Ezzel frissítve az állományt, elősegítve, hogy még ősszel is virágba borulhasson az ilyenkor még virágzó növények segítségével. Ezzel kapcsolatban nézd meg az erről szóló videómat.

A másik módszer, hogy „vetésforgó” elve szerint az év bizonyos időszakaiban részleges vágásokat ejtünk. melyek kifejlődése alkalmával a korábban le nem vágott részeket vágjuk le.

Továbbá az a megoldás is járható, hogy járó szakaszokat hozunk létre, hogy a városias környezetben lévő kertünk ne egy egybefügg mező legyen, hanem egy kulturált kert hatását keltő vadnövényes-kerti legelő.

Ha kérdésed van a cikk tartalmával kapcsolatban vagy más természetvédelmet érintő kérdésben, akkor vedd fel velem a kapcsolatot.

Gyakran ismétlődő kérdések

Mit nevezünk méhlegelőnek?

Virágzó növények összességét, melyek tápanyagforrásként járulnak hozzá a beporzó rovarok populációjának a megtartásához.

Miért kell védeni a méheket?

A méhek nélkül megszűnik a jelenleg ismert élet: nincs több gyümölcs, beérett zöldség.

Szebenyi Péter
Szebenyi Péter

Szia, én Szebenyi Péter vagyok, környezetmérnök, környezetvédelmi influenszer és zöld marketing szakember. Lakossági és céges szemléletformálással foglalkozom. Az én nevemhez köthető Hulladékvadász mozgalom, a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány és többféle országosan elismert edukatív zöld kampány létrehozása. Célom, hogy a környezetvédelem és a tudatos életmód nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozások, cégek életének is a részévé váljon. Ha segítségre van szükséged, keress bátran, pacsi!

Articles: 198