Trianon: 100 éve vesztettük el természeti kincseink 70%-át

Trianon 100 éve történt, ahol Magyarország elvesztette területei 2/3-át, lakossága 60%-át és a természeti kincseinek 70%-át, ami azóta is felfoghatatlan.

Az úgynevezett békediktátum a maga nevében világon egyedülálló módon tett egy országot saját magával határosság. Ez az az esemény, ami szinte minden magyart érintett és mind a mai napig érint: van, aki a szeretteit, lakhelyét, hazáját és még hosszasan lehetne sorolni mit veszthettek el.

Nagy-Magyarország vármegyéi és a Trianon alkalmával szétszabdalt ország képe.
Nagy-Magyarország vármegyéi és a Trianon alkalmával szétszabdalt ország képe.

A több mint 1000 éves magyar államnak a fennállása óta ez az egyik legsúlyosabb történelmi traumája, ami miatt majdnem meg is szűnt létezni. Minderről 2010 óta minden június 4-én megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napján.

Trianon és a természeti kincseink

Természetkedvelőként és aktív környezetvédőként úgy gondolom, hogy talán ez az, amiről a Trianon kapcsán a legkevesebbet beszélünk, pedig szinte minden alkalommal az elvett területek természeti kincseivel illusztráljuk a traumát.

Egyes-kő Erdélyben, Hargita megyében. / Fotó: wikipedia.
Egyes-kő Erdélyben, Hargita megyében. / Fotó: wikipedia.

Az elveszett területek természeti kincsei a maga nevében egyedülállóak. A történelemkönyvekből tanultok, hogy az őseink mennyi-mennyi ideig vándoroltak, kalandoztak egy új hazát keresve és így találtak rá a Kárpát-medencére, ahol megalapították több mint 1000 éve Magyarországot. Egy olyan helyen, ahol szinte minden kincs megtalálható ahhoz, hogy egy ország teljesen önálló is legyen (nincs szükség importra, nincs energiafüggőség).

Trianon és a költészet

Ha csak a magyar irodalom nagy költőire, íróira gondolunk évszázadokon át a műveikben megjelenítették hazánk felbecsülhetetlen természeti kincsei, szépségeit. A trianoni döntés után az akkori és utána született magyar költök többsége bele nem törődésüket fejezték ki költeményeik sokaságával.

Szerintem ilyen kiemelkedő művek voltak,:

  • József Attila: Nem! Nem! Soha!;
  • Juhász Gyula: Trianon;
  • Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet;

Trianon az erdők szemszögéből

100 éve vesztettük el erdejeink 89%-át, ami után egy mezőgazdasági országgá minősültünk át. Az emberi civilizációnak az ősidők óta hatalmas érték a faanyag és ezáltal az erdők megléte kiemelt gazdasági előny is, amit a döntés alkalmával szinte teljes egészében elvettek tőlünk.

Pilis hegyei és a Dunakanyar
Pilis hegyei és a Dunakanyar, a képet egy korábbi kirándulásom alkalmával készítettem.

Erdőterületek számarányai is lehangolóak: elvették fenyőerdeink 97%-át, lombhullató erdeink 85%-át és tölgyeseink 68%-át. (A faállomány mellett az akkori bányáinkat 100%-ban elvették.) Jelenleg a csonka Magyarország területét közel 20%-ban borítja erdő. 2019-ben több civil mozgalom és állami törekvés is indult annak érdekében, hogy ez az arány a jövőben nagyobb legyen. Ősz közepétől – tavasz közepéig mi is ültethetünk fát a faültetés szabályait betartva.

Trianon az állatvilág szemszögéből

A Kárpát-medence elég tágas és változatos ahhoz, hogy az élet lényegében teljes változatosságban megjelenjen benne.

A Kárpátok hegyei a medvék és más vadon élő állatok otthona.
A Kárpátok hegyei a medvék és más vadon élő állatok otthona. / Fotó: wikipedia

A döntés után elköszönhettünk az erdejeink lakóitól is. Többek közt a farkasoktól, medvéktől és a szarvasok java részétől és többféle madárfajtól is.

Trianon a jelen környezetvédelmében

Igaz, hogy 100 évvel ezelőtt Magyarország elvesztette hatalmas hegyeit, végtelen erdejeit, folyóinak nagy részét, rendkívül színes állatvilága 70 %-át, de minden eszközzel meg kell óvni azt, ami maradt. Továbbá törekedni kell a környező országokkal a Kárpát-medence természeti értékeinek a megóvására.

Kárpátalja és a Tisza

Hosszú évek óta okoz komoly környezetszennyezési problémákat a mai Ukrán – Román területekről érkező tiszai hulladékárhullám. Pár éve ezelőtt több lelkes önkéntes kezdeményezésére mára egy nagyszerű összefogás alakult ki a Tisza hulladékszennyezésének a megállításához, amihez már ukrán szakemberek is csatlakoztak. A probléma jelenleg sincs megoldva, de a tiszta Tisza víziója már nagyon közel van.

Hulladékvadász by Zeewa

A környezetszennyezések felszámolására kiváló lehetőség a 2020-ban megújult Hulladékvadász mozgalom rendszere, amiben már a jelenlegi országhatárokon átívelő opciókat kínál a felhasználóknak.

Hulladékvadász by Zeewa világtérképe.
Hulladékvadász by Zeewa világtérképe.

Így nem csak hazánkban, hanem a világ bármely országából be lehet jelenteni a szemétdomboktól kezdve minden más környezetszennyezést és azt közösségi finanszírozás segítségével a kialakult problémát megoldhatjuk. További részletek az új rendszer Zeewa honlapján, illetve a hulladékvadászon.

Szebenyi Péter
Szebenyi Péter

Szia, én Szebenyi Péter vagyok, környezetmérnök, környezetvédelmi influenszer és zöld marketing szakember. Lakossági és céges szemléletformálással foglalkozom. Az én nevemhez köthető Hulladékvadász mozgalom, a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány és többféle országosan elismert edukatív zöld kampány létrehozása. Célom, hogy a környezetvédelem és a tudatos életmód nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozások, cégek életének is a részévé váljon. Ha segítségre van szükséged, keress bátran, pacsi!

Articles: 210