Ökológiai lábnyom fogalma és a számítása

Az ökológiai lábnyom fogalma definíció szerint elsőre egy elég száraz dolognak tűnhet, de ismeretével a Föld erőforrásait éves szinten is megóvhatjuk.

Már több milliárdnyian élnek a bolygónkon, amit nemcsak a klímaváltozás felgyorsult hatása pusztít, hanem a robbanásszerűen túlnépesedő fogyasztói emberi civilizáció is. Emiatt is fontos tudnunk, hogy egyénileg mekkora lábon is élünk és ezáltal úgy kell csökkenteni a fogyasztásunkat, hogy minél kisebb ökológiai lábnyommal járjon a mindennapi életünk.

Sok kicsi sokra megy! – tartja a közhelyesnek tűnő népi közmondás.

A fogyasztói társadalmunk napról napra éli fel a bolygó természeti kincseit, ami jórészt visszafordíthatatlan káros folyamatokat indít be.

Mi az ökológiai lábnyom fogalma?

Egy olyan érték, ami megmutatja az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

Egyre többet fogyasztunk, ami napról napra fenntarthatatlanabbá teszi az emberi társadalmunkat. Habár egyre többen gondolkodnak zöldebben, tudatosabban még mindig elenyésző szám ez a világ népességéhez képest.

Amíg a jó létű világ tudatosabb fele a hulladékcsökkentésükön agyal, addig a másik végén a többség azon, hogyan élhet olyan színvonalon mint a jobb életminőségen élő emberek.

A fejlett országokban a népesség növekedése stagnál vagy csökken, ilyen például Magyarország is, aminek oka több tényezőből tevődik össze: elvándorlás, az elöregedés, az életmód és az életcélok megváltozása. Ennek ellenére nekünk magyaroknak egyénre nézve nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint egyes afrikai fejlődő országok lakóinak.

Az ökológiai lábnyom fogalma 6 tényezőből áll

Beépített területek lábnyoma

Az emberi civilizáció által felépített infrastruktúrához szükséges földterületek nagysága: ilyenek például a lakóépületek, ipari létesítmények, közlekedés.

Erdő lábnyom

Éves szinten kivágott erdők és faipari anyagokból készült termékek összessége.

Legelő lábnyom

Állattenyésztéshez szükséges földterületek nagysága.

Halászati lábnyom

A vadvízi halászatból és helyben termelt halálomlányból számolt becsült érték.

Szántó lábnyom

Termelt növények termesztésének területigénye, ami az emberi állati fogyasztási és bioüzemanyag termelési igények összege határozza meg.

Szén lábnyom

Más néven karbonlábnyom, ami a CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagyságát mutatja meg, ami főként a fosszilis energiákból származik.

Az ökológia lábnyom kalkulátor célja:

• egy fenntartható vagy inkább fenntarthatóbb életmód létrehozása;
• helyzetfelismerés az életmódunk vizsgálatával és annak problémáinak kiküszöbölése;
• mindezek után megteremteni a fogyasztás-és hulladékterhelés összhangját.

Ökológiai lábnyom számítás

A számítása több tényezőből áll össze, ami figyelembe veszi az egyes csoportok (család, város) energia, étel, víz, építőanyag- és más fogyasztását is. Ebből megbecsülve az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét.

A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni.

Az 1960-as évektől 2017-ig visszakövethető statisztikai értékeket a footprintnetwork.org honlapján lehet megtekinteni.

Ökológiai lábnyom teszt

Az ökológiai lábnyom fogalma és számítása tudatában kiszámolhatjuk ökolábnyomunkat, amiben segítségünkre lesznek az interneten található különböző tesztek. Talán az egyik legjobb a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának online ökolábnyom tesztje.

Hogyan lehetséges az ökológiai lábnyom csökkentése?

Mindenekelőtt érdemes felmérni saját ökológiai lábnyomunkat, amiből megállapíthatjuk, hogy első soron min kell változtatnunk. Ezek után tudunk változtatni fogyasztási szokásainkon, életvitelünkön. 

Íme pár lehetőség az öko lábnyomunk csökkentésére:

• a szelektív hulladékgyűjtés;
• hulladék nélküli vásárlás és háztartás a zero waste szabályai szerint;
• a faültetés;
• az újrahasználat;
• a komposztálás;
• illetve több más hasznos dolog fontosságáról írtam és adtam tanácsot ökológiai lábnyomunk csökkentésére.

Mindezeket elsajátítva könnyedén tehermentesíthetjük a földi létünket, amivel hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához is.

További részleteket olvashattok a környezettudatosság 7 egyszerű fenntartható lépésekről szóló cikkemben.

Koronavírus és az ökológiai lábnyom

Az utóbbi évtizedekben évről évre nőtt az emberi civilizáció ökolábnyoma egészen 2020-ig, a koronavírus-világjárványig, ami miatt szemmel is észrevehető változások álltak be.

Öröm az ürömben: koronavírus pozitív hatásai

Már 2020. év elején sejteni lehetett, hogy a világjárvány befolyásolni fogja a Föld lakosságának fogyasztási szokásait, ezáltal a különböző ipari létesítmények kibocsátási adatait is.

A koronavírus pozitív hatásai című cikkemben bemutattam a járvány első hulláma hogyan befolyásolta ökoszisztémát pozitív irányba. Az azóta eltelt időben az is kiderült, hogy az úgynevezett Túlfogyasztás napja is több héttel későbbre tolódott.

A vírus sokadik hulláma viszont eddig felbecsülhetetlen károkat okoz szinte minden ország gazdaságára, ami pozitív irányba tereli az egyéni környezeti lábnyomunk értékeket.

A leggyakrabban előforduló kérdések az ökológiai lábnyom fogalma kapcsán: