A Tiszai cianidszennyezés Magyarország valaha volt legnagyobb környezetszennyezési katasztrófája, aminek hatásai még nem értek teljesen véget.
A 2000. január 30-án 22 órakor átszakadt a nagybányai Aurul bányavállalat ülepítő gátja, amiből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Ezt a több országot is érintő katasztrófát a Tisza „Csernobiljának” szokták hívni.
Tiszai cianidszennyezés okai
Túlzott fakitermelés miatt a Kárpátok hegyei nagy területen vesztették el erdőtakaróikat így azon a télen a gyorsan érkező olvadás hatásait semmit sem lassíthatta. A víz akadálytalanul tort magának utat magának a Nagybánya melletti mesterséges tóhoz, amiben egy aranybányászati módszer veszélyes melléktermékét a cianidot tárolták. Ám a tározót rosszul építették fel így a lezúduló víztömeg könnyedén átszakította a gyenge gátakat.
Cianid hatása az élővilágra
A cianid egy rendkívül mérgező vegyület, amely már csekély mennyiségben megbénítja a légzőrendszert is. Az idegméregként is ismert halálosan mérgező hatású cianid koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, ami így kíméletlenül végiggyilkolta az érintett folyók élővilágát és a partmenti ökoszisztémáját.
Tiszai cianidszennyezés hatásai
Néhány hét alatt 1240 tonna haltetemet szedtek össze és azt megbecsülni sem lehetett, hogy a meder mélyén mennyi maradt. A szennyezés alatt a cianid koncentráció elérhette a halálos dózis 300-szorosát is.
Európa egyik leggazdagabb vízrendszerébe, a Tisza.
A víz tetején és parton heverő halakat szárazföldi állatok és madarak fogyasztották és java részük elpusztult a cianid mérgezésben. Még a vízzel való közvetlen érintkezés is tilos volt.
Gyakorlatilag Felső-tiszai részen majdnem teljes pusztítást végzet a Tiszai cianidszennyezés.
Forrás és fotók: wikipedia
Olvasd el a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkeimet a Zöld blogomon.
